Víz alatti rögbi

Tervezzünk várost

2014. szeptember 17. - Kalaius86

Ha valaki foglalkozik modern várostervezéssel, esetleg lelkes CM aktivista, találkozhatott a múlt évben a Copenhagenize.com oldalon megjelent Mikael Colville-Andersen kanadai-dán építész  “The arrogance of space” című posztjával. A témája a nagyvárosok közösségi tereinek kihasználása, és nagyon érzékletes fotókon keresztül mutatja be, hogy ez milyen ésszerűtlenül történik, a nem motorizált közlekedés rovására.

A 2013-as cikk apropóját egy fénykép adta, amit egy tipikus észak-amerikai útról készített felülnézetből, Calgary-ban. A képet elemezve Mikael megállapította, hogy logikátlanul széles sávokat használnak a gépjárművek, míg a fenntartható közlekedési módok (tömegközlekedés, kerékpár) szempontjai nem érvényesültek az utak kialakításánál. Az általa használt fotó még csak nem is a legrosszabb példa, az USA-ban számtalan olyan nagyobb település van, ahol sem tömegközlekedés, sem járdák nem kerültek kialakításra, mivel teljesen természetes mindenki számára, hogy csak és kizárólag autóval lehet eljutni A-ból B-be.    

8575028160_721a9c69c9_z.jpg

8575023176_1cda1a6d6b_z.jpg



Tapasztalati úton megfigyelt tény, hogy minél inkább elvesszük az közutak autópálya-jellegét, és az autósokat kevésbé szeparáljuk el a teljes közlekedéstől, a vezetők óvatosabbá és körültekintőbbé válnak, a balesetek száma csökken. Tipikus példa erre a sávok szélességének csökkentése és a járda és az út szintbe hozása padka nélkül. Mikael arra jutott, hogy meglepően sok úton lenne lehetőség kerékpársáv kialakítására. Hivatkozik egy cikkre is, miszerint egy autós újságíró vele egy időben hasonló megállapítást tett, és azzal érvelt, hogy keskenyebb kocsikat kellene gyártani, így több sáv állhatna ezek rendelkezésére. Igen ám, de szintén megfigyelt tény, hogy a forgalom zsúfoltságának csökkentése érdekében növelni az utak kapacitását csupán a forgalom növekedésével jár együtt, (ez hívják induced demand-nak) így a városok nem válnak élhetőbbé, a közlekedés nem válik fenntarthatóvá.

Egy évvel később még érdekesebb példákkal mutatta be a nagyvárosi közlekedés arroganciáját különféle nagyvárosokban. A felülnézetből fényképezett, majd egy négyzetméteres négyzetekre bontott helyszíneken színekkel jelölte meg a tér jellegét. A piros szín  "klasszikus" közutat jelölt, a halvány piros parkolókat. Kék jelölte a járdát és a gyalogosok útvonalait, halvány kék a zebrát. Lila a kerékpársávokat, fekete a különböző holttereket, sárga az épületeket. A háttértől megfosztott, színes rácsok roppant beszédesek, de akkor kapjuk meg az igazán sokkoló eredményt, amikor jelöljük a közlekedőket (gyalogos, kerékpáros és gépjámű) is és megszámoljuk őket.

15019162709_fb760fb375_z.jpg

A helyszín Párizs.

15202891561_3998b3479e_z.jpg

 

Így néz ki a fénykép alapján elkészített sematizáció. Mikael kiemeli, hogy legalább a buszok nagy száma örvendetes.

15019163509_892164f6e2_z.jpg

Itt látható, milyen erőteljes piros túlsúly jellemzi a képeket, annak ellenére, hogy milyen kevés gépjármű van a gyalogosokhoz képest. Látszik az is, hogy az ilyen kerékpárutak csak névleges megoldást jelentenek, mivel nem alkalmasak folyamatos közlekedésre, irányváltásra, stb.

15202892581_0930ea1c3e_z.jpg

Ez már Calgary, Kanada.

15182920466_0287547963_z.jpg

A három átemelt példából itt a legrosszabb a helyzet.

15019371027_8be41fed4d_z.jpg

Különösen, ha a közlekedők számát is nézzük! Az egész képen csak négy gyalogos van.

15020281350_27ca922719_z.jpg

Egy pozitív ellenpélda Japánból. A világ egyik legforgalmasabb gyalogátkelője, csúcsidőn kívül.

15020281410_5d76216e77_z.jpg

Kerékpáros infrastruktúra nincs a képen.

 

15203906871_68eeeaaa31_z.jpg

Talán nem is baj. Ilyen sok gyalogos mellett ugyanolyan óvatosan kell haladniuk, mint a gépjárműveknek, így valószínűleg nem jelent gondot az út megosztása.

 

 Azon városok, melyek autó-központú koncepció szerint épülnek fel és fejlődnek, elvesztik a közösségi tereiket és a közösségi élményt, a klasszikus problémákról (közlekedés fenntarthatatlansága, egészségkárosodás) nem is beszélve. Több tudatosságra lenne szükség a várostervezés során, magunk mögött hagyva a régi, kudarcot vallott beidegződéseket.

 

Ha úgy gondolod, Budapesten is lenne még mit tenni ilyen téren, támogasd az olyan kezdeményezéseket, mint a “Legyen bringázható a Nagykörút”! Ennek kapcsán a szervezők szeptember 22-ére, az Európai Autómentes Napra figyelemfelhívó tekerésre invitálnak, minek célja az ügy napirenden tartása.  

Hétfői programajánló : víz alatti rögbi a közös tekerés után a Hajós Alfréd Sportuszodában este 8-tól ;)

A fenti eseményen mellett egy másik apropója is van egyik kedvenc témámnak, a várostervezésnek. A Toldi moziban érdekes programok lesznek szerdán és csütörtökön!

 

 

 

n26032-lead-kep.jpg

 

Hogy mennyiben hasonlít a várostervező szakmája a tanáréhoz, pszichológuséhoz, íróéhoz? A várostervező, bár látszólag élettelen tárgyakra, terekre hat, mégis, általuk valójában az embert, emberek tömegét akarja befolyásolni.

 

Lássuk be, ez nem egyszerű feladat, bizonyos érzéket kíván, a megoldásokat nem lehet úgy kiszámítani, mint a fizika-példákat. Biztos, hogy nagy szerepet játszik benne a próbálgatás és a szerencse is. Márpedig gyorsan változó világunkban nagy szükség van arra, hogy lassan változó közvetlen környezetünket kicsit tudatosabban tervezzük meg, hogy az jobban igazodjon a benne lakó emberek tényleges igényeihez.

 

A Toldi Moziban zajló két napos programsorozat címe A jó város, fókuszában a modern várostervezés van, programját itt olvashatjátok :

 

 

Jelenleg a világ népességének több mint fele városokban él. Az előrejelzések szerint 2050-re ez az arány eléri a 80 %-ot. De vajon hová vezet a városok megállíthatatlan növekedése?

 

A JÓ VÁROS

 

kiállítás|filmvetítés|könyvbemutató

 

2014. szeptember 17.

 

Kiállítás

 

17:30 - A Jó város c. kiállítás megnyitója

 

A kiállítás a városi biciklizés sajátos lehetőségeit bemutatva érvel a kerékpáros kultúra fejlesztése mellett.

 

18:00 - Megnyitóbeszédet mond: Tom Nørring, Magyarország dániai nagykövete (angol nyelven)

 

Filmvetítés

 

Cities on Speed – a dokumentumfilm-sorozat lebilincselő és elgondolkodtató portrét fest a jövő megavárosairól, ahol a fejlődés jóval a tervezők előtt jár.

 

18:30 - Cities on Speed: Cairo Garbage (Toldi mozi nagyterme)

 arab nyelven, angol felirattal, magyar hangalámondással

 Rendezte: Mikala Krogh (58 perc)

 

Az egykor 12 milliós nagyvárosnak, Kairónak ma már 20 millió lakosa van. A város guberálók lakta negyedeiben hegyekben áll a szemét. A városvezetés egy olasz céget bíz meg, hogy vessen véget az áldatlan állapotoknak.

 

19:30 - Cities on Speed: Shanghai Space (Toldi mozi nagyterme)

 kínai nyelven, angol felirattal, magyar hangalámondással

 Rendezte: Nanna Frank Møller (60 perc)

 

Egy szenvedélyes amatőr fotós lencséjén keresztül megelevenedik előttünk Shanghai története. A fejlődésnek azonban nem lehet gátat vetni. A művésznek is költöznie kell, amikor lakónegyedét bontásra ítélik.



2014. szeptember 18.

 

Könyvbemutató

 

18:00 - Jan Gehl dedikál (Toldi mozi előcsarnoka)

 

18:30 - Angol nyelvű beszélgetés Jan Gehllel, a Terc Kiadó gondozásában megjelent Élhető városok c. kötet szerzőjével.

 

Moderátorok: Kádár Bálint és Polyák Levente (KÉK)

 

Magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk. (Toldi mozi nagyterme)

 

Filmvetítés

 

19:30 - Cities on Speed: Mumbai Disconnected (Toldi mozi nagyterme)

 Rendezte: Camilla Nielsson, Frederik Jacobi (58 perc)

 hindi és angol nyelven, angol felirattal, magyar hangalámondással

 

Mumbaiban mindig csúcsforgalom van. Az úthálózat folyamatos bővítése ahelyett, hogy megoldaná, csak súlyosbítja az amúgy is kaotikus helyzetet. Egy civil szerveződés szembeszáll a városvezetéssel.

 

20:30 - Cities on Speed: Bogotá Change (Toldi mozi nagyterme)

 Rendezte: Andreas Møl Dalsgaard (58 perc)

 spanyol és angol nyelven, angol felirattal, magyar hangalámondással

 

Kolumbia fővárosa a világ legveszélyesebb nagyvárosainak egyike volt. 1995-ben Antanas Mockus került a polgármesteri székbe, aki rendhagyó eszközeivel jelentősen átformálta Bogotát, amely így többek közt New York példaképe lett.

 

A belépés ingyenes, a nagyteremben zajló programok nullás jegy váltásával látogathatók.

A jó város c. kiállítás 2014. szeptember 23. és 2014. október 7. között megtekinthető az Európa Pontban (1024 Budapest, II. ker., Lövőház utca 35.).

 

A bejegyzés trackback címe:

http://uw-rugby.blog.hu/api/trackback/id/tr296704821

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

törzsmókus 2014.09.22. 22:38:39

„autóutak autópálya jellegét”

szerintem a szó, amit keresel, a közút. az autóút nyugodtan legyen autópálya jellegű.

törzsmókus 2014.09.22. 22:51:59

„A piros szín autóutat jelölt” – itt nem vagyok biztos, hogy az úttest, vagy a forgalmi sáv volna helyes. de az autóút még mindig az M0.

Kalaius86 · http://uw-rugby.blog.hu/ 2014.09.23. 09:12:37

Igazad van, átírtam ennek megfelelően.

törzsmókus 2014.09.27. 23:07:26

@Kalaius86: köszi :) örülök h volt értelme megjegyeznem! apró lépés a szemléletformálásban, de szerintem szükséges.

ha nem baj, lett még egy ötletem: a „piros szín” angol nyelvű magyarázata: „autóknak szánt tér”, ez talán jobban leírja a problémát, mint a „"klasszikus" közút”.