a magyar vízirögbi blog

UWR.ZONE

Mi az a sekélyvízi ájulás, és kell-e tartanod tőle?

2014. november 19. - Kalaius86

Egyre többen hallottak már a víz alatti rögbiről és a víz alatti hokiról, így több kérdést kaptunk a veszélyekkel kapcsolatban is.

labdavitel.jpg

Mi az a sekélyvízi ájulás (shallow water blackout) ? Kell-e tőle tartanom, ha víz alatti rögbizem? 

Tudomásom szerint a sekélyvízi ájulás legfőbb oka a (rendszerint tudatos) hiperventilláció, azaz a gyakori, 20/perc feletti légzésszám, melynek célja, hogy kiszellőztesse a szén-dioxidot a szervezetből, és növelje az oxigén koncentrációját, mivel a víz alatt végzett intenzív fizikai aktivitás során fokozatosan romlik a szervezet oxigénellátása. Fontos tudni azonban, hogy az úszó felszínre történő visszatérését nem a hipoxia, hanem szervezet emelkedő szén-dioxid szintje (hiperkapnia) váltja ki, mivel ennek kritikus szintje fölött a légvétel kényszerűvé válik. Ezen utóbbi okra vezethető vissza, hogy az úszók előzetes hiperventilációja, a szén-dioxid fokozott kilélegzése megnöveli a víz alatt tölthető időt. Ez késlelteti a légzési ingert, és ájuláshoz vezethet, mivel az artériás szén-dioxid szint csökken, ettől az agyban érösszehúzódás alakul ki, melynek agyi oxigénhiány a következménye.

Ilyen technikát mi nem alkalmazunk, nem is szükséges és nem is nagyon lehetséges. Úgy gondolom, a többi uszonyos sport sem, amióta a fentiek ismertek. Szabadtüdős búvárokhoz képest nagyságrendekkel rövidebb időt töltünk a víz alatt, még, ha az intenzívebb is, de a felszínen is csak 2-3 nagy levegőt veszünk optimális esetben, így veszélyes helyzet nem tud előállni. Ennél sokkal mozgalmasabb, passzosabb a játék, hogy valaki ilyen sokat legyen a víz alatt egy levegővétellel. Egy gyakorlott rögbis ritkán kerül olyan szituációba, hogy egyáltalán megvárja a légzési reflex jelentkezését, már csak azért is, mert ezt követően sokkal több idő kellene neki ahhoz, hogy újra leboríthasson a víz alá.   

Amióta víz alatti rögbi van Magyarországon is (6-7 év), nem történt ilyen esemény sem edzéseinken, sem a sokkal nagyobb igénybevételt jelentő, általunk látogatott versenyeken Ausztriában, Csehországban, Spanyolországban vagy éppen Németországban.

A kérdést láttam feltéve nemzetközi fórumon is, és évtizedes UWR-es hagyományokkal rendelkező országok rögbisei ugyanezt a választ adták, hogy nem alkalmaznak hiperventillációt és nem tudnak ebből fakadó vagy hasonló jellegű balesetről. 

Szintén minimalizálja a veszélyeket, hogy egyszerre 12 ember van a vízben, versenyeken további 2 víz alatti, palackos és 1 felszíni bíró illetve 6-6 csere a kispadon, így azonnal észlelnék, ha valaki bármilyen okból segítségre szorulna. 

Láttam egy videót, ahol egy szárazföldi rögbis bemosott egyet a földre küldött ellenfelének. Nálatok mennyire durva a játék? Nem zúznak le? Ha nálam van a labda, és megtámadnak, mi történik, ha elfogy a levegőm?

harc.jpg

A sport valóban kontaktsport, de ez nem jelenti azt, hogy sportszerűtlen támadás, sérülés okozása engedélyezett lenne. Ezeket a szabályok súlyuknak megfelelően szankcionálják (előnyszabály, szabaddobás, büntető, kiállítás, stb.) Az említett szituációban, ha a labdás elengedi a labdát, őt azonnal elengedik a támadók, egyrészt, mert csak labdást szabad fogni, másrészt mert ilyenkor a labdát próbálják kihozni. A másik, hogy ilyen jelenet főleg a felszínen fordul elő, vagy a felszínre jön fel a küzdelem, mert a labdáért küzdők, mivel nem tudnak közben úszni, felemelkednek a felszínre. A legtöbb bíró ilyenkor, ha a labda nem kerül ki a harcból gyorsan (kb. 5 másodperc alatt), bírói labda mellett dönt, hiszen az UWR lényege a passzos, taktikus csapatjáték, nem az ilyen küzdelem. Kisebb medencékben fordul elő agresszívebb játék, főleg versenyeken, hiszen edzéseken a fejlődés a cél, nem az, hogy a maximumot hozzuk ki magunkból. Egyébként a sérülésveszély kicsi a víz tompító hatásának köszönhetően, sokkal ritkábban a törések, ficamok, zúzódások mint más labdajátékokban, és nincs porckopás és ízületi gyulladás sem, mint pl. a futóknál. Ami jellemző, az az uszonyok okozta felületi sérülés, karcolás, ez ellen pl. a Decathlon-ban kapható „szörfös” trikó viselésével lehet védekezni.

Ha riaszt, hogy túl sok küzdelemmel jár, azt javaslom, elsőnek nézd meg a vízihokit, és, ha továbbra is hajt az adrenalin, vonz a mélyebb medence és a térbe helyezett játék, valószínű, nem lesz gond nálunk sem. Semmi akadálya a két sportot együtt űzni, hiszen közös nevezőt jelent az uszonyos úszás és a csapatjáték. 

Nem tudom, menne-e ez nekem egyáltalán, még sosem úsztam a víz alatt, és labdát is csak rúgtam vagy a víz felett dobáltam...  

Hajni.jpg

Mint minden más sport, a víz alatti rögbi sem való mindenkinek, ezt tudjuk mi is, de jó jel, ha szeretsz úszni a víz felszínén és benne egyaránt. A legnagyobb kihívást az érdeklődők számára a vízi jártasság hiánya szokta jelenteni, hiszen a játék élvezetéhez szükséges az, hogy valaki le tudjon merülni 3-5 méter mélyre, azaz tudjon kiegyenlíteni, a játék követéséhez ki tudja fújni a snorkeljét, hogy ne nyeljen vizet, valamint, hogy tudjon uszonnyal is úszni, legalább ollózva. Ezek szerencsére tanulhatóak. Nem meglepő, de főleg úszók, uszonyos úszók és búvárok azok, akik hamar fel tudják venni a játék ritmusát, de bárkiből lehet játékost faragni, ha megvan benne az affinitás :)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://uw-rugby.blog.hu/api/trackback/id/tr486916773

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.